2011-02-12 12:02:14• hírek • MTI/AP/Reuters/AFP

Hoszni Mubarak átadta a hatalmat az egyiptomi hadseregnek

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondott, és átadta a hatalmat a hadseregnek - jelentette be a kairói televízióban pénteken kora este Omar Szuleimán alelnök. Az országban és szerte a világon óriási ünneplés kezdődött a hír hallatán.

Az egyiptomi fegyveres erők legfelső tanácsa később kiadta hármas számú közleményét, amelyből azonban hiányzott a legfontosabb konkrét teendők felsorolása. Leszögezte, hogy "a nép által elfogadható törvényességnek nincs alternatívája", de azután csak egy ígéretet tett, hogy a tanács " tanulmányozza az ügyet" és újabb "nyilatkozatot fog kiadni, felvázolván a lépéseket, eljárásokat és útmutatókat". Az ország irányítását saját kezébe vevő testület élén Mohamed Huszein Tantávi védelmi miniszter áll - közölte a tévé.

Amr Musza volt egyiptomi külügyminiszter, az Arab Liga főtitkára, akiről elképzelhető, hogy pályázik az ország elnöki posztjára, kifejezte abbéli reményét, hogy "a következő lépéseket a demokráciára és a reformra" alapozzák. Dicsérettel illette a fiatal tüntetőket és a fegyveres erőket "a történelmi változás" kivívásáért. Bejelentette viszont, hogy heteken belül lemond az Arab Liga élén tíz éve betöltött tisztségéről.

Tüntetők felvonulása január 25-én. A demonstrálók innen az al-Tahrir térre mentek Kairó belvárosába, és ott folytatták a megmozdulásokat.

A Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradei szerint Mubarak lemondásával Egyiptom "nagykorúvá vált... a nép felszabadult... de ez csak a kezdet". Ajman Núr, aki a második helyen végzett a 2005-ös elnökválasztáson, úgy vélekedett, hogy "a nemzet újjászületett, és a hadsereg megértette, hogy a civil uralom előkészítése a küldetése".

A nyugati országok üdvözölték Mubarak távozását, de óvatosan nyilatkoztak az egyiptomi helyzet alakulásának bizonytalansága miatt.

Az Egyiptomi Biztonsági erők sorfala a harag napján.

Barack Obama amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban elmondott televíziós beszédében kijelentette, hogy Hoszni Mubarak lemondása csak a kezdete és nem a vége az egyiptomi demokratikus átmenetnek. A hatalmat átvevő egyiptomi hadseregnek "hiteles" lépéseket kell tennie a "valódi demokrácia" irányába. Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész ezen lépésekhez bármilyen segítséget megadni.

Az Al-Azhar Egyetem egyik imámja, akinek a szeme sebesült meg.

"Meghallották az egyiptomi nép hangját" - ez a mondat szerepelt Obama beszédében, de a Ban Ki Mun általi üdvözletben is, sőt így reagált Mubarak lemondására Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. Az ENSZ főtitkára átlátható, rendezett és békés átmenetet kívánt az országnak. Ashton szerint megnyílt az út a legnépesebb arab államban a "gyors és mélyreható reformok" előtt. A főképviselő hangsúlyozta, hogy most olyan, széles alapokon nyugvó kormányzatot kell létrehozni Egyiptomban, amely tiszteletben tartja a lakosság reményeit, és meghozza a stabilitást.

Mubarak lemondását közös nyilatkozatban üdvözölte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az unió két vezető politikusa elismerését fejezte ki az egyiptomi népnek, amiért vállalta a "békés és méltóságteljes" küzdelmet a demokratikus változások érdekében.

A Fehér Ház szóvivője, Robert Gibbs is reagált Mubarak távozására. Fontosnak nevezte, hogy a következő egyiptomi kormány elismerje az arab ország és Izrael között megkötött megállapodásokat. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok és Egyiptom partneri viszonya stabilitást eredményezett a Közel-Keleten, s legfőképpen békét Egyiptom és Izrael között. Gibbsnek ez volt az utolsó sajtóértekezlete, mert mostantól részt vesz Obama 2012-es újraválasztási kampányában.

Muzulmánok és keresztények közösen Egyiptomért Carlos Latuff képe.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter reméli, hogy az egyiptomi ellenzék is készséget mutat a helyzet stabilizálására. "A legújabb híreket az alapvető politikai erők között zajló folyamat eredményének tekintjük. A történtek arról tanúskodnak, hogy a hatóságok felelősségteljesen közelítenek a problémákhoz, és a nemzeten belüli egyetértés elérésére törekednek. Arra számítunk, hogy a legutóbbi események elősegítik a stabilitás helyreállítását, a hatalmi struktúrák normális működésének biztosítását" - mondta Lavrov.

A szombati hivatalos kínai lapok értékelése szerint Peking reméli, hogy Egyiptomban Mubarak lemondása után "helyreállítsák a stabilitást". A China Daily szerkesztőségi cikkében egyiptomi válságról beszélt, de egyetlen mondatot sem szentelt a tüntetések okainak, és egyszer sem használta azt a szót, hogy demokrácia. "A tüntetésekkel minden a feje tetejére állt az országban. Csak remélhető, hogy a hadsereg, a kormány és a nép mindent megtesz a társadalmi stabilitás fenntartásáért és a közrend helyreállításáért" - írta a lap.

A Tahrir téren a távozás péntekén egy csecsemő lebegteti Egyiptom zászlaját.

Izraelben remélik, hogy az egyiptomi átmeneti időszak "zökkenőmentes" lesz Hoszni Mubarak elnök lemondása után - mondta Jeruzsálemben egy kormányzati forrás. "Reméljük, hogy a demokráciába való átmenet erőszak nélkül zajlik majd, s hogy a két ország közötti békeszerződés érvényes marad" - tette hozzá. Benjámin Ben Eliezer volt izraeli védelmi miniszter azonban egy pénteki tévényilatkozatában úgy vélte, hogy Mubarak azt tette, amit tennie kellett. "Az utca győzött" - tette hozzá.

Az arab világ nagy részében is ünneplés fogadta Mubarak távozását, s a Gázai övezettől Bejrútig tömegek özönlöttek az utcákra.

A Gázai övezet örömmámorban úszik - jelentette a francia hírügynökség. A területet kormányzó Hamász radikális iszlám szervezet a "forradalom győzelmének kezdeteként" üdvözölte Mubarak lemondását, miközben a terület lakosai levegőbe lövöldöztek, illetve tűzijátékkal ünnepeltek.

Libanonban a síita Hezbollah szervezet is méltatta az egyiptomi nép "történelmi győzelmét".

Az iráni külügyi szóvivő szerint az egyiptomi emberek "nagy győzelmet" arattak. "Reméljük, hogy folytatva ezt az utat az egyiptomiak összes történelmi követelése megvalósul" - mondta.

A Tahrir tér a „milliók menete” alatt.

A 2011-es egyiptomi tüntetések vagy nílusi forradalom utcai demonstrációk, felvonulások, polgári engedetlenségek, az egyiptomi kormányzatot támogató erőkkel történő összetűzések sorozata, mely január 25-én – az Április 6. Ifjúsága Mozgalom vezetése által kiválasztott napon – kezdődött Egyiptomban. Erre a napra esik a nemzeti rendőrség ünnepnapja is. Kezdetben több tízezren vonultak fel Kairóban és az ország más nagyvárosaiban. Bár a helyi jelentőségű tüntetések már megszokottak voltak, az 1977-es kenyérlázadás óta nem volt ekkora, és az ország történetében még nem volt ennyire szervezett tüntetés. A tüntetők társadalmi, vallási és életkor szerinti bontása igen színes képet mutat.

A demonstrációk a 2010–2011-es tunéziai felkelés kitörése után pár héttel indult el, és több tüntető a kezében lobogó tunéziai zászlóval jelezte is a két esemény közötti kapcsolatot. Ez a 2010–2011-es arab világbéli tüntetéseknek a tunéziai utáni egyik legnagyobb része. Az egyiptomi tüntetők követelései elsősorban politikai és jogi természetűek voltak. Ilyen volt a rendőri brutalitás, a szükségállapottal indokolt törvények, a szabad választások és a véleménynyilvánítás szabadságának a hiánya, a korrupció jelenléte, valamint az olyan gazdasági kérdések, mint a magas munkanélküliség, az élelmiszerek magas inflációja, és az alacsony minimálbér. A tüntetések szervezői többek között szabadságot és igazságot, a rezsim végét, új kormányt és az egyiptomi nép érdekeinek képviseletét követelte.

Az egyiptomi kormány rögtön megpróbált mindent bevetni annak érdekében, hogy véget vessen a tüntetéseknek. Ezek többsége az életre veszélytelen volt. Ilyen többek között a gumilövedék, a gumibot, a vízágyú és a könnygáz. Néhány esetben azonban éles lőszert is használtak. Ilyenkor több áldozat is meghalt. Január 29-ig legalább 105 tüntető vesztette az életét. 750 rendőr és 1500 tüntető sebesült meg. Kairót, az ország fővárosát háborús területként jellemezték. Szuez kikötővárosban igen gyakoriak az összecsapások. A kormány kijárási tilalmat rendelt el, de ezt a tüntetők nem tartották be. Sem a rendőrség, sem a hadsereg nem lépett fel a szabályok betartatása érdekében. A Mubarakhoz hű Egyiptomi Központi Biztonsági erőket hamarosan a katonaság váltotta fel. Mivel azonban ők nem ügyeltek a közbiztonságra, elharapóztak a fosztogatások, és a polgárok önkéntes csoportokat hoztak létre, hogy védelmezzék a fontosabb épületeket. Február 11-én Omar Sulieman alelnök bejelentette Mubarak lemondását, aki Kairót elhagyva a nyugodtabb légkörű Sarm es-Sejk-i üdülőhelyre húzódott vissza.